Zára

Zadar szertefoszlatja az idő múlását, ahol a történelem kövei a mai nap hangjait visszhangozzák, a tenger pedig saját dallamát adja elő. A város a dalmát partvidék egyik legrégebbi települése, ahol a római kor emlékei, a bizánci építészet remekei és a modern kort megidéző installációk egymás mellett állnak. A Zadar körüli szigetvilág, különösen Ugljan és apróbb szomszédai pedig olyan csendesebb pillanatokat kínálnak, ahol a múlt még élesebben, még tisztábban érezhető.

A szigetek csendje

Ugljan szigete Zadar előtt fekszik, és a Zadar-csatorna választja el a szárazföldtől. A 50 négyzetkilométeres sziget lakossága 2001-ben 6182 fő volt, így az egyik legsűrűbben lakott horvát sziget. A sziget északkeleti partja mentén sorakoznak a falvak, mint Lukoran vagy Sutomišćica, míg a délnyugati part meredeken szakad a tengerbe. A sziget közepén áll a 13. században épült Fort St. Michael, amit a velenceiek emeltek, és ma is uralja a tájat. A sziget növényzete főként macchia, de a termőföldeken szőlőt, olajfát és zöldségeket termesztenek. A legszebb öblök közé tartozik a Muline az északnyugati oldalon, valamint a Lamjana vela és Lamjana mala a délkeleten.

A múlt hangjai

A zengeri Meeresorgel 2005 óta szólaltatja meg dallamait a Zadar-i parton. A 35 különböző hosszúságú és átmérőjű csőből álló szerkezet a hullámok mozgását alakítja hanggá, és a tenger ritmusára változó zenét hoz létre. A projektet 2006-ban európai városi közterekért járó díjjal ismerték el. A közeli Gruß an die Sonne, Nikola Bašić alkotása pedig éjjelente fényjátékkal idézi meg a naplementét. A 22 méter átmérőjű kör alakú szerkezet 300 rétegelt üveglapból áll, amelyek nappal energiát gyűjtenek, és éjszaka világítanak. A napfordulók és a helyi szentek ünnepei szerint változó fényjelenségek mellett a szerkezet évente 46 500 kWh energiát termel, ami a kikötő energiaigényének felét fedezi.

A katedrális árnyai

A Zadar-i katedrális, más néven Szent Asztrik-székesegyház a város óvárosában áll, és a régió legnagyobb temploma. A 4. században épült eredeti bazilika a 12–13. században nyerte el mai, román stílusú formáját. A templomnak gazdag története van: 1177-ben III. Sándor pápa újra felszentelte, 1202-ben a negyedik keresztes hadjárat során súlyosan megrongálódott, de a 13. században helyreállították. A 1324-es homlokzat toszkán-román stílusú, három kapuval és lombardiai díszítéssel. A főhajó mellett két oldalhajó és egy emelt kórus található, alatta pedig egy kripta rejtőzik. 2003-ban II. János Pál pápa is meglátogatta a templomot.

A szarkofág titkai

A Szent Simeon-szarkofág a katedrális főoltára felett áll, és a középkori horvát aranyművesség remeke. A 2,3 méter magas, 1,92 méter hosszú cédrusfa koporsót 1377 és 1380 között helyi ötvösök készítették olasz tervek alapján. A díszítéseken Szent Simeon életének jelenetei és bibliai események láthatóak, a hátoldalon pedig latin hexameterekben olvasható a mester és a megrendelő neve. A koporsó fedelét 17. századi török ágyúkból öntött négy bronzlánc rögzíti. Minden év október 8-án 8.30-kor nyitják fel a koporsót, és a belső falán Erzsébet bosnyák királyné ajándékai láthatók.

A sziget erődje

A Fort St. Michael Ugljan szigetén, 265 méter magas hegytetőn áll, ahonnan kilátás nyílik a Zadar-archipelagus több mint 200 szigetére és a Kornati Nemzeti Parkra. A velenceiek a 13. században építették, valószínűleg egy 6. századi erőd romjaira. A 14. századi gótikus templom és a korábbi bencés kolostor maradványai még láthatók. Ma a romok között kijelölt mászóutak várják a látogatókat, a Željina-sziklán pedig harmincnál is több mászóút van kijelölve. Az erődöt egy 3 kilométeres aszfaltozott út vezet fel, és a kilátópontról gyönyörű panoráma tárul a tengerre és a környező szigetekre.

A város kapuja

A Terraferma-kapu, más néven Kopnena vrata 1537-ben épült Michele Sanmicheli olasz építész tervei alapján, és Zadar legszebb reneszánsz épületei közé tartozik. A kapu a történelmi városközpontot választja el a külső erődítményrendszertől, három nyílása közül a középső a kocsik, a két szélső a gyalogosok számára készült. A kapu fölötti dombormű Szent Krisogonuszt ábrázolja lovon, a kisebb bejáratok feletti feliratok pedig latinul hirdetik a város védőszentjét. A kapu eredetileg egy felvonóhídon át vezetett, amit 1875-ben részben feltöltöttek, így csak a Foša nevű kis kikötő maradt meg belőle.

A római kor emlékei

A Zadar-i római forum a Jadrán keleti partvidékének legnagyobb ilyen jellegű emlékműve. Az i. században Augustus császár kezdeményezésére épült tér 90x45 méteres volt, alsó szintjén boltívekkel és kézművesboltokkal. Ma csak a lépcső, a járda és két monumentális oszlop maradt fenn, közülük az egyik az eredeti helyen áll