Róma

A római múlt nemcsak egy városé, hanem egy egész birodalomé, amely évszázadokon át formálta a világot. A hét dombon, a Tiberis partján, a fórumokon és a császári paloták romjai között ma is érezhető az ókori Róma hatalma és pompája. A Colosseumtól a Pantheonon át a Trevi-kútig, a Lateránbázilikától a Traianus-oszlopig mindenütt a római civilizáció emlékei találhatók meg. Ezek a helyek nemcsak építészeti csodák, hanem történelmi tanúi a birodalom emelkedésének és bukásának is.

A császár arénája

A Palatinus és az Oppius közötti völgyben áll a legnagyobb ókori amfiteátrum, a Colosseum, amelyet Vespasianus kezdett építeni 72 körül a Nero császár kertjeinek területén. A 188 méter hosszú, 156 méter széles és 48 méter magas épületben 50 ezer néző fért el, a rangok szerinti ülőhelyekkel. A nyolcvan bejárat lehetővé tette, hogy a tömeg negyed óra alatt be- és öt perc alatt kiürítse az arénát. A 80-ban tartott száz napos játékokon ötezer állat esett áldozatul a viadaltornáknak. A negyedik századi külső falból mára csak az északi rész maradt meg, miután a pápák és nemesi családok építőanyagnak használták fel a köveket.

Istenek lakóhelye

A Mars-mezőn, a Piazza della Rotondán álló Pantheon a legrégebben fennmaradt ókori római épület. Agrippa 27–25 között emeltette az első változatot, amelyet tűzvész és villámcsapás is sújtott, mielőtt Hadrianus 114–128 között újjáépíttette volna. A 43,44 méter átmérőjű kupola 1700 éven át a világ legnagyobb boltíve volt, és máig a legnagyobb vasalatlan betonból készült építmény. A belső tér magassága is ennyi, a fény pedig egyetlen nyíláson, a kilenc méter átmérőjű opeionon keresztül jut be. A 609 óta Santa Maria ad Martyres néven működő épületben a fényjáték és az acusztika is csodálatos.

A hét domb egyike

A Kapitolinus, más néven Campidoglio, a hét római domb közül a második legkisebb, ám a legfontosabbak közé tartozott. Itt állt a Jupiter, Juno és Minerva tiszteletére emelt templom, és itt fejeződtek be a diadalmenetek. A legendák szerint 387-ben a capitoliumi libák vijjogása figyelmeztette a rómaiakat a gallok támadására. Michelangelo tervei alapján kialakított téren ma is láthatjuk a Marcus Aurelius lovasszobrának másolatát, a Conservatori-palotát és a Palazzo Nuovót. A tér a Vatikán felé nyílik, jelezve a középkori és újkori változásokat.

A leghatalmasabb síremlék

A Tiberis jobb partján magasodó Angyalvárat Hadrianus császár kezdte el építeni saját síremlékének, amelyet Antoninus Pius fejezett be 139-ben. A 84–89 méter oldalhosszúságú négyszögletes alapra emelt, 64 méter átmérőjű és 20 méter magas hengeres toronyban öt császárt temettek el. A 5. században a városfal részévé vált, majd a pápák erődítménnyé, börtönné és menedékké alakították át. A 1277-ben épült, 800 méter hosszú Passetto di Borgo-on keresztül menekült el 1527-ben VII. Kelemen pápa a császári katonák elől. A nevét az 590-es legenda adta, amikor Szent Mihály arkangyal megjelent a torony felett, és a kardját visszadugva véget vetett a járványnak.

A császári fényűzés nyoma

A Palatinus az egyik legrégebben lakott domb Rómában, ahol már a Kr. e. 10. században éltek emberek. A Kr. e. 8. században itt végezte a madárjóslatot Romulus, mielőtt megalapította volna a várost. A dombon ma is láthatók a császári paloták romjai, például Domitianus Domus Flaviája és Domus Augustanája. A 16. században a Farnese-kert létesült a romok között, 2007-ben pedig felfedeztek egy barlangot, amely talán a Romulus és Remus legendájához kapcsolódik. A domb északkeleten a Velia nevű nyereggel kapcsolódik a Forum Romanumhoz.

A császári propaganda oszlopa

A Traianus-oszlopot 112–113 között emelték a császár tiszteletére a Traianus-fórumon. A 35,1 méter magas oszlopon 200 méter hosszú, 23 spirálvonalban futó dombormű ábrázolja a dák háborúkat, több mint 2500 figurával. A reliefek részletesen mutatják a 2. századi fegyvereket, ruhákat és taktikákat, például a Duna-átkelést vagy Decebalus király öngyilkosságát. Az oszlop belsejében 185 lépcső vezet fel a kilátóplatformra, ahonnan a fórum panorámája tárul elénk. A csúcsán eredetileg Traianus aranyozott szobra állt, amelyet később Péter apostol szobrára cseréltek.

A császári fürdők maradványai

A Circus Maximus a Palatinus és az Aventinus közötti völgyben terült el, és a leghatalmasabb ókori sportlétesítmény volt. A Kr. e. 6. században szárították ki a mocsaras területet, és már a királyok idején lovasversenyeket rendeztek itt. Augustus és Traianus idején már 250 ezer néző fért el a márvány tribünökön, és két obeliszket állítottak fel a spina, a központi fal mentén. Ma már csak a füves terület és néhány maradvány, például egy mithraeum, emlékeztet a korábbi pompára. A helyszín ma is nagy rendezvényeknek ad otthont.

A császári fórum maradványai

A Kapitolinus, Palatinus és Es