Krems

A Wachau és Krems környéke évszázadokon át vonult át a történelem viharain, ám a folyóparti tájakban, a dombok mögött és a városok falai között máig érezni lehet a múlt súlyát. A Duna kanyarulata mentén épült kolostorok, püspöki erődök, polgári templomok és polgárvárosi kapuk állnak egymás mellett, mintha csak a történelemkönyvek lapjait idéznék fel. A középkori lovagvárak romjai, a barokk kolostorok freskókkal borított mennyezetei és a modern kort megidéző kiállítótermek mind arról mesélnek, milyen sokszínű lehet egy város múltja, ha a folyó és a hegyek egyszerre szolgálnak védelmezőként és ihletőként.

A császári lépcső és a „wachaubeli Montecassino”

A Göttweigi bencés apátság egy domb tetejéről uralja a Wachau panorámáját, mintha csak őrködne a Duna felett. A 1083-ban alapított kolostort egy tűzvész után 1718-ban barokk pompában építették újjá, és a hatalmas méretű, díszes épületegyüttes hamarosan a „wachaubeli Montecassino” néven vált ismertté. A császári lépcső, Paul Troger freskójának otthont adó mennyezetével, a kolostortemplom és a kilátóterasz a legfontosabb látnivalók közé tartoznak. A komplexum a UNESCO világörökség része, és a saját bortermeléséről is híres.

A kuenringi lovagok sziklavára

A Dürnstein feletti sziklaormon álló Dürnstein romvár a 12. században épült, és a Kuenring lovagok uralmának egyik fontos bástyája volt. A várkapitányi funkció mellett itt raboskodott 1192 és 1193 között I. Richárd angol király, akinek fogságba esése a helyet a történelembe vésette. A 16. században újjáépített várkastélyt a svédek 1645-ben lerombolták, ám a Starhemberg kilátó ma is magán viseli a múlt nyomait. A várrom mellett található Dürnstein legrégebbi falmászó kertje, és a Duna-völgyre nyíló kilátás a Wachau egyik legszebb panorámáját nyújtja.

A kék-fehér torony a Wachau szívében

A Dürnsteini volt premontrei apátság kék-fehér toronyát ma a Wachau jelképének tekintik. A 1721 és 1733 között kialakított barokk torony az egyik legtöbbet fényképezett templomtorony Ausztriában, és a mellette álló kolostorudvarral együtt a település meghatározó építészeti eleme. A templom a 15. században épült, ám a torony barokk stílusban nyerte el mai formáját. A kolostorudvar terasza a Dunára néz, és a belső terek díszítései a 18. századi művészet remekeit mutatják be.

A „wachaubeli székesegyház”

A Krems an der Donau-i Szent Vitus-plébániatemplom, más néven a „wachaubeli székesegyház”, a város központjában áll, és a 11. században alapított plébániaközpont volt. A mai épület 1616 és 1630 között épült, ám a torony még a 13. századból származik. A templom belső tere a 18. században alakult ki, Joseph Matthias Götz oltáraival, Martin Johann Schmidt freskóival és a fekete márványból készült oldalkápolnával. A 2009 és 2016 közötti felújítás után a templom ismét a város egyik legfontosabb kulturális központja.

A Steiner-kapu és a városfal maradványai

A Steiner-kapu Krems an der Donau egyik legrégebbi fennmaradt városi kapuja, amely a Stein nevű városrészben áll. A kapu a 15. században épült, ám mai formáját a 18. században, Mária Terézia uralkodása alatt nyerte el. A kapu mellett látható a Habsburg-címer és a város 1453 és 1463 közötti címere, valamint a császári mottó, az A.E.I.O.U. A kapu mögötti emlékkő az 1573-as árvíz emlékét őrzi, és a közelében található bevásárlóközpont is a város történelmi magjának részét képezi.

A Senftenberg-várrom a dombtetőn

A Senftenberg-i várrom a település dombján áll, és már 1197-ben említik az írásos források. A 13. században a Zebringer család birtokában volt, ám a 17. században a svédek lerombolták. Ma még három kapu, egy négyszögletes torony és egy pajzsfal maradványai láthatók, amelyek az osztrák várak közül szokatlan módon épültek. A várrom látogatói a környékre nyíló kilátás mellett a történelmi építészet lenyűgöző példáit is megcsodálhatják.

A Gozzoburg és a gótika korai emlékei

A Krems an der Donau-i Gozzoburg a régió egyik legjelentősebb gótikus épülete, amelynek magja egy 1235 után épült késő román L alakú épület. A 13. században Gozzo kremsi bíró vásárolta meg, és három szakaszban alakította palotává. A 14. században a Habsburgok birtokába került, ám a 15. században egy ostrom során megrongálódott. A 19. században a tornyát elbontották, ám 1958 és 1964 között felújították, és 2007 óta látogatható. A Katharinen-kápolna és a freskók a középkori művészet kiemelkedő emlékei.

A Piarista-templom és a Frauenberg-torony

A Krems legrégebbi temploma, a Piarista-templom a Frauenberg-dombon áll, és 1014-ben említik először Szent István-plébániatemplomként. A mai épület a 15. században épült, ám a román kori nyugati tornyai és a késő gótikus berendezése a történelmi fejlődés különböző szakaszait mutatják be. A templom belső tere Martin Johann Schmidt freskóival és a