Bécs villamosvonal-hálózata

Bécs villamoshálózata Ausztria fővárosának közlekedési gerincét alkotja. A lóvasút 1865-ös indulásával kezdődött, majd 1883-ban gőzvillamosok is megjelentek. Az első elektromos villamos 1897-ben kezdte meg működését, és hamarosan népszerűvé vált a csendes, szagtalan közlekedés miatt. A hálózat a két világháború között élte fénykorát, amikor a város lakossága is nagyobb volt a mainál. Ma a metróhálózat mellett is fontos szerepet tölt be a közlekedésben. A hálózat hossza 171 kilométer, ezzel a világ ötödik leghosszabb villamoshálózata. 2013-ban 293,6 millió utazás történt rajta, ami a jelentőségét mutatja. A villamos jellegzetes piros színe Bécs szimbólumává vált. A viszonylatok száma és hossza folyamatosan változott, a kezdeti lóvasúti vonalakból alakult ki a mai komplex rendszer. A hálózat fejlesztése során többször is átalakították a viszonylatok jelzését és útvonalát. A villamosvonalak Bécs minden fontosabb kerületét összekötik. A belvárosi Ring körúti vonalak mellett sugárirányú járatok is közlekednek. A járművek modernizálása során amerikai eredetű Z típusú kocsikat is használtak. A villamos ma is a város egyik legfontosabb közlekedési eszköze, és a hálózat folyamatosan fejlődik. A piros villamosok Bécs utcáin mindennapos látványt nyújtanak.