Kerkáskápolna

Kerkáskápolna Vas vármegyében, a Körmendi járásban fekszik, az Őrség nevű történeti-néprajzi tájegységben. A Kerka folyó kiszélesedő völgyében helyezkedik el, így területe nagyrészt sík, észak felé pedig enyhén emelkedik. A falu főutcája a Lentitől Bajánsenye határátkelőjéig vezető 7416-os út, amelybe a nyugati szélén torkollik a Zala vármegyei Szentgyörgyvölgy és Magyarföld irányából érkező 7424-es út. Ez utóbbi egyenesen folytatódik Őriszentpéter felé, de ott már mezőgazdasági útként húzódik. A település a Kerka mentén fekszik, és a környező domboktól eltérően nem hegyes-völgyes vidék. A falu története az őri szervezet idejére, a 11–14. századra nyúlik vissza, amikor a Kerka-őrök faluja volt. 1428-ban Alkarika vagy Kápolnásfalu néven említették, és a 16. század végén az Őrség egyik legnépesebb települése volt. A török időkben északra erődítmény állhatott, amelynek nyomai ma már nem látszanak, csak a Várdomb dűlőnév utal rá. A középkori templom 1590 körül a törökök támadása miatt elpusztult, később fából kápolnát építettek, de az 1700-as évek közepére az is megsemmisült. A település lakói a 16. század második felében protestánsokká váltak, és anyaegyházként működött. Kerkáskápolnán ma református harangláb, a Gecse Balázs emlékpark, valamint az Avas család sírkápolnája található. A falut érinti a Via Sancti Martini nevű európai kulturális útvonal is. A település sík vidékeken terül el, észak felé enyhén emelkedik, délen pedig a Kerka mentén szép rétek és kaszálók vannak. A falutól északra egykori szőlőhegy maradványai találhatók, ahol korábban önálló rendtartás és hegyközség működött, de a filoxéra a szőlőket elpusztította. A környező erdők és fenyvesek sűrűn borítják a domboldalakat.