Nagyrákos

Nagyrákos Vas vármegyében, az Őrségi Nemzeti Park területén fekszik, a Zala folyó mellett. A falu az Őrség jellegzetes szeres településszerkezetével rendelkezik, ahol a vasúttól északra Alsószer, Csárdaszer, Nemesszer, délre pedig Belsőszer és Devecserszer található. Őriszentpétertől három kilométerre délkeletre, Zalalövőtől tizenkét kilométerre nyugatra helyezkedik el. A település a 7411-es út mentén fekszik, és a 7417-es út is itt ér véget. Vasúton a Boba–Bajánsenye-vasútvonalon közelíthető meg, amelynek egyetlen megállója a faluban található. A falu története 1204-re nyúlik vissza, amikor írott forrásokban először említik. 1404-ben már mezőváros volt vámszedési joggal, és a nevét a mellette folyó patakban élő sok rákról kapta. A település a 15. században több birtokos kezén is átment, köztük a Tapánok, az Elderbach család és Tárczai János kezén is volt. Vályi András és Fényes Elek is említik a falut a 18. és 19. században készült leírásaikban. A vasúti kapcsolat 1980-ban megszűnt, de 2000-ben újraindult a Boba–Bajánsenye-vasútvonal, amely újra bekapcsolta a falut a regionális közlekedésbe. A faluban található a református templom, amely 1801-ben épült, valamint a római katolikus templom, amely eredetileg romanikus stílusú volt, de később gótikus és barokk stílusban átépítették. A településen található az ország leghosszabb, 1400 méter hosszú vasúti völgyhídja, amely alatt tartják a Völgyhídi vásárt. A faluban eredeti kovácsműhely is működik, ahol a népi mesterségeket gyakorolják. A nagyrákosi völgyhíd mellett tájház is található, ahol a helyi hagyományokat és életmódot ismerhetik meg a látogatók.