Felsőszenterzsébet

Felsőszenterzsébet egy apró falu Zala vármegyében, a Lenti járásban. A Kerka és a Lendva közötti dombságon fekszik, erdős, völgyekkel szabdalt vidéken. A közeli Kerkakutas irányából lehet megközelíteni, a 74-es útról letérve Alsószenterzsébet érintésével. A településen hétköznap két buszjárat érkezik Csesztreg és Lenti felől, hétvégén azonban nincs tömegközlekedés. A falu a megye második legkisebb települése, Iborfia után. A falu története a XIV. századig nyúlik vissza, első említése 1334-ből származik. Neve a védőszent, Szent Erzsébet nevéből ered, és a középkorban a Bánffy család birtokában állt. Később a Széchy család szerezte meg, akik a török időkben is birtokolták, bár a falu többször elpusztult. A török és magyar katonák is kifosztották, a lakosok pedig adóztak a török földesúrnak is. A XVIII. században a Szapáry család birtokába került. A falu jellegzetes épületei fából készültek, a néprajzilag értékesebb házak egy része ma a Göcseji Falumúzeumban látható. A régi boronaházakat füstösháznak használták, a pitvarról lehetett megközelíteni a konyhát és a kamrát. A falu határában álló, kör alaprajzú épület madarat formáz, mellette pedig a Ramocsáról származó régi harangláb áll. A mai harangláb deszkafalú, rétegelt-ragasztott faszerkezettel épült.