Sülysáp

Sülysáp Pest vármegyében fekszik, a Gödöllői-dombság és a Monor–Irsai-dombság határán, az Alsó-Tápió völgyében. Két egykori falu, Tápiósáp és Tápiósüly egyesüléséből jött létre. A település déli részét a 31-es főút szeli át, míg északi részein halastavak és szelíd dombok váltakoznak. A vasútvonal két megállója is Sülysápon található: az egyik a központ közelében, a másik a Szőlősnyaraló nevű településrészen. A környező települések közül Dány, Kóka, Tápiószecső, Úri, Mende, Pécel és Isaszeg határolja. A település története két Árpád-kori falura, Sülyre és Sápre nyúlik vissza. Süly nevét már 1259-ben említették oklevelek, és a tatárjárás után IV. Béla király a nyúlszigeti apácáknak adományozta. Sáp első említése 1279-ből származik, és itt született 1925-ben Szirtes Ádám színművész. A harmadik egykori település, Oszlár a török időkben néptelenedett el, de nevét a honfoglalás kori kabarokkal hozták kapcsolatba. Sülysáp nevezetességei közé tartozik a gótikus stílusú Kisboldogasszony templom, amely 1489-ben épült. A Sőtér-kastélyt a 18. században a Sőtér család építtette, és a Grassalkovich-vadászlakban Petőfi Sándor is járt 1845-ben. A településen található még a Nepomuki Szent János-szobrok és egy olasz emlékmű, amely 129 olasz polgár emlékét őrzi. A környező dombok és halastavak pedig séta- és pihenőhelyet kínálnak a látogatóknak.