Vésztő

Vésztő Békés vármegye északi részén fekszik, a Kis-Sárrét délnyugati szélén, a Sebes-Körös mentén. A település vasútállomása fontos csomópont, ahol a környékbeli vasúti mellékvonalak találkoznak, és saját fűtőházzal is rendelkezik. A város határa észak felé a megyehatárral esik egybe, ahol a Sebes-Körös folyik. Szomszédai közé tartozik Bélmegyer, Okány, Körösújfalu, Körösladány, Szeghalom és Újiráz. A vasútvonalak közül a 127-es és a 128-as számú vonalak érintik a várost, amelyek Vésztőt összekötik Szeghalommal és Okánnyal. A település története a 14. századig nyúlik vissza, első említése 1350-ből származik. A környéken már a neolit korban is éltek emberek, amit a mágori ikerhalom leletei bizonyítanak. A 11–12. században a Csolt nemzetség monostort létesített a területen, amelynek maradványai ma is láthatók a Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen. Bartók Béla az első világháború alatt népdalgyűjtést végzett Vésztőn, és itt jegyezte le többek között a Megyen már a hajnalcsillag lefelé kezdetű népdalt is. A település 1925-ben súlyos árvíz sújtotta, majd 1944-ben rövid időre a Rábai-féle Vésztői Köztársaság néven ismert kommunista berendezkedésű városállam alakult. A Vésztő-Mágor Történelmi Emlékhelyen a rekonstruált monostor mellett népi írók szoborparkja is található. A település évente megrendezi a Sárréti Pikniket, amely jelentős idegenforgalmi esemény. A Bartók Béla Nevelési és Általános Művelődési Központ is a városban működik, amely a híres zeneszerző emlékét őrzi. A város utcáin sétálva a múlt emlékei mellett a mai élet jelei is láthatók, például a Sebes-Körös partján kialakított sétautak. A település református temploma 1782–83-ban épült, és 1825-ben bővítették.