Csökmő

Csökmő Hajdú-Bihar vármegyében, a Berettyóújfalui járásban fekszik, a Bihari-sík délnyugati szélén. A Berettyó és a Sebes-Körös folyók találkozásához közel helyezkedik el, Szeghalomtól tizenkét kilométerre nyugatra. A településnek két különálló része van: Kóróssziget északra, Czirkópuszta pedig kelet-délkeletre a központtól. A 47-es főút szeli át a falut északkelet-délnyugati irányban, így könnyen megközelíthető Debrecen-Berettyóújfalu és Szeged-Békéscsaba felől is. A falu története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza, amikor avar gyűrű állt a területén. A legrégebbi írásos emlék 1219-ből származik, a Váradi Regestrumból, amelyben Csökmő nevét is említik. A tatárjárás után negyven évvel települt újra, és a Körös partjait a kunok kapták meg letelepedési helyül. A településnek sok birtokosa volt az évszázadok során, például a Smaragdusok, a Veérek, a Maróthyak és a Csákyak. A látogatók a 18–19. századi református templomot találják meg, amelyet 2011-ben újítottak fel. A templom mellett Árpád-kori templomalapfal-maradványok, sírok és egy ritka arany karkötő került elő. A falu önkormányzati épülete mellett szoborpark áll, a Csökmői Tájház pedig 2005 óta mutatja be a vidék hagyományait. Az Örökségünk Háza 2014 óta mutatja be a település legkorábbi történetét.