Kloster Schönbühel

A Schönbühel an der Dunán, egy sziklafokra épült volt szerzetesi kolostor áll. A Duna jobb partján, a schönbüheli kastélytól fél kilométerre folyásirányban lejjebb épült a 17. században. A Serviták rendje építette, miután Konrad Balthasar von Starhemberg gróf a 17. század közepén katolikus hitre tért és a rendet meghívta a vidékre. A kolostor a középkori „ördögvár” néven ismert erőd maradványaira épült. A szerzetesek 1980-ban távoztak, azóta plébániatemplomként működik. A hely jelentős vallási központ volt a barokk korban. A kolostorhoz tartozott a betlehemi barlang másolata, amelyet Eleonora de Gonzaga, I. Ferdinánd császár özvegye építtetett. A barlangot 1670 és 1673 között emelték, és népszerű zarándokhellyé vált. 1675-ben maga I. Lipót császár is ellátogatott ide. A pestisjárvány idején a kolostor a Rosalia-szentnek szentelt templomként vált ismertté, és skapuláré-testvériség alakult. A kolostor a jozefinizmus koráig virágzott, majd válságos időszak következett. A kolostorépület mellett található a betlehemi barlang másolata, a Via sacra maradványai és egy kalvarium lépcsővel. A kolostorhoz vezető úton áll egy kápolna, benne a scharteni Mária-kép másolatával és Szent Rosália szobrával. A környező erdőségben a szerzetesek által kialakított zarándokút 15 rózsafüzér-kápolnát kötött össze Schönbühel és Maria Langegg között. A kolostor udvaráról és a sziklafokról szép kilátás nyílik a Dunára. A mai plébániatemplomként működő épületben rendszeresen tartanak miséket és ájtatosságokat.