Koppenhága

A város szívében, a tengerpart mentén és a zöld övezetekben egyaránt megtalálható Koppenhága olyan helyekből áll össze, amelyek a dán főváros sokszínűségét mutatják meg. A tengeri nimfa szobrától a modern operaházig, a királyi palotáktól a független Christiania településig mindenütt a történelem, a kultúra és a kortárs élet találkozik. A gyalogosok számára kialakított partszakaszoktól a zöld parkokon át a kulturális intézményekig a város egy olyan útvonalként szerveződik, amely a múlt és a jelen között épít hidat.

A tengeri nimfa szobra

A Langelinie partszakaszon álló Bronz Nix a város egyik leghíresebb szimbóluma, amely Hans Christian Andersen meséjéből merít ihletet. A 125 centiméter magas szobor Edvard Eriksen 1913-as alkotása, és egy Findling nevű gránittömbre helyezkedik el. A műalkotás a Brauereierben Carl Jacobsen megbízásából készült, aki a koppenhágai sörfőzés örökösének számított. A szobor feje a primabalerina Ellen Price-ról, teste pedig Eriksen feleségéről, Eline-ről lett mintázva. A 175 kilogrammos figura azóta is a part menti sétányon áll, ahol a tengert és a várost is belátni lehet. A szobrot többször is megrongálták, többek között levágták a fejét és a karját, ám minden alkalommal restaurálták.

Parken Stadion

A Parken Stadion az Østerbro negyedben található, és 1992 óta Dánia nemzeti stadionjaként szolgál. A 38 065 férőhelyes létesítmény a dán labdarúgó-válogatott és a FC København otthona, de koncertek és más nagy események helyszínéül is szolgál. A stadion 1992-ben nyílt meg újra, miután átépítették, és 2001-ben egy 12 membrános, összecsukható textil tetővel bővült, amely 30 perc alatt kinyitható vagy bezárható. A pálya hibrid füvet használ, amely természetes és műanyag szálak kombinációja. A stadionban rendezték meg többek között a 2001-es Eurovíziós Dalfesztivált és nemzetközi boxmérkőzéseket is.

Christiania szabadállam

A Christianshavn negyedben fekvő Christiania egy 34 hektáros terület, amely a város történelmi falain belül helyezkedik el. A területet 1617-ben alapította IV. Keresztély dán király, és később az egyik legjobb állapotban megmaradt védelmi rendszer része lett. A szabadállam 1971-ben alakult ki, amikor a katonai bázis üresen állt, és lakáshiány, valamint az államhatalom elleni tiltakozásként alakult. A terület 15 részre oszlik, például a Kék Cukorka vagy a Béke bárkája néven ismert részekre. Christiania ma Dánia egyik leghíresebb turisztikai látványossága, és a progresszív életmód szimbólumává vált.

A koppenhágai metró

A koppenhágai metró egy teljesen automatizált vasút, amely a fővárost Frederiksberggel köti össze. Négy vonalból áll, és Dánia egyetlen metrórendszere. 2002 óta működik, és a vonatok vezető nélkül közlekednek, oldalról táplálva. A metró a belvárost köti össze a külsőbb részekkel, például Nordhavnnal és Ørestaddal, valamint a repülőtérrel is. A 2019 óta működő M3-as gyűrűvonal megállóit, például a Nørreportot, Flintholmot és København H-t érinti. A metróállomások világosak és akadálymentesek, liftekkel és mozgólépcsőkkel vannak felszerelve. A napfényt üvegpiramisok és prizmák segítségével vezetik a mélyebben fekvő szakaszokra.

Amager szigete

Amager egy dán sziget az Öresundban, amelynek északi része Koppenhága részét képezi. A szigetet több híd is összeköti Sjællanddal, például a Sjællandsbroen és a Kalvebodbroen. A sziget nem csak közlekedési szempontból fontos, hanem kulturális és történelmi nevezetességeket is kínál. Az Ørestad nevű új negyedben található a DR Byen, a dán rádió és televízió központja, ahol 2009-ben nyílt meg a Jean Nouvel által tervezett Koncerthuset. Az Amager Strandpark közelében, amely mesterséges feltöltéssel jött létre, található Európa legnagyobb akváriuma, a Den Blå Planet. A sziget zöld területei közül kiemelkedik az Amagerfælled, amely egykori katonai terület, ma pedig természetvédelmi és pihenőövezet.

Amalienborg palotaegyüttes

Az Amalienborg négy barokk stílusú palotából álló komplexuma a dán királyi család hivatalos rezidenciája. A négy épületet egy nyolcszögletű tér veszi körül, középen II. Frigyes lovasszobrával. A palotákat 1750 és 1760 között építették Nicolai Eigtved tervei alapján, és nevüket egykori tulajdonosaikról kapták: Levetzau, Brockdorff, Schack és Moltke. A komplexumot 1794-ben, a Christiansborg kastély tűzvésze után tették meg a dán királyok fő rezidenciájának. A Moltke-palota Rittersaalja a dán rokokó egyik mesterműve, a homlokzatok pedig monumentális oszlopokkal és pilaszterekkel díszítettek.

A Királyi Könyvtár

A Királyi Könyvtár Dánia legnagyobb könyvtára, és egyben Skandinávia legjelentősebbje is. 1648-ban alapította III. Frigyes király, és 1673-ban költözött mai épületébe. A főépületet 1906-ban Hans J. Holm tervezte, és észak-itáliai középkori, reneszánsz, valamint velencei elemeket ötvöz. A „Fekete Gyémánt” néven ismert modern toldaléképület 1999-ben készült el, és fekete zimbabwei kőből épült. A könyvtár őrzi a bordesholmi és cismar-i kolostorok könyvtárait, valamint