Káld

Káld Vas vármegyében, a Sárvári járásban fekszik, Sárvártól délkeletre, Sümegtől északnyugatra. A 84-es főút mellett helyezkedik el, központján a 8437-es út halad végig. A falutól délre található Pusztalánc nevű külterületi településrész, amit a 8437-es út köt össze Vashosszúfaluval. Régen vasút is érintette a települést, a Sárvár–Zalabér-Batyk-vasútvonalnak két megállója is volt itt. Káld állomás a lakott terület keleti szélén állt, a főút és a vasút kereszteződésénél. Pusztalánc állomás pedig a névadó településrész mellett működött. A falu már az Árpád-korban lakott hely volt, nevét 1255-ben említik először oklevelekben. A hagyomány szerint Árpád unokája, a Horka méltóságot viselő Káld kapta a területet, akiről a falu is a nevét kapta. A tatárjárás után V. István király Bana fia Párisnak adott birtokot itt, aki később a Káldy családot alapította. 1530 és 1532 körül a törökök felégették a falut, lakói új helyen építették fel újra a települést. 1877-ben nagy tűzvész pusztított, 1919–1920-ban pedig a spanyolnátha-járvány is súlyos károkat okozott. A falu nevezetességei közé tartozik a késő barokk stílusban épült Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus templom. Itt áll a Káldy-kastély és a Maróthy-kastély is. A településen áthalad az Országos Kéktúra nevű túraútvonal. A faluban született Farkas Jenő gépészmérnök, járműtervező, aki a Ford vállalat munkatársa volt. Emellett Oláh Edit rákkutató, az MTA tagja is innen származik.