Kaba

Kaba alföldi város a Hajdú-Bihar vármegyei Hajdúság déli részén fekszik. A település Debrecentől harminckét kilométerre délnyugatra, a 4-es főút mellett helyezkedik el. A szomszédos települések közé tartozik Hajdúszoboszló, Hajdúszovát, Tetétlen, Báránd, Püspökladány és Nádudvar. A vasútvonal is érinti a várost, Kaba vasútállomás a 4-es főút mellett található a település északi szélén. Autóbuszjáratok kötik össze a környező kisebb településekkel, például Tetétlennel és Földessel.

A város Árpád-kori eredetű, első említése a Váradi regestrumban szerepel. 1355-ben Nagy Lajos király adományozta Literáti Mihálynak. A település többször elpusztult, például 1594-ben a tatárok égettek fel. A 17. században a Bánffyak birtokában volt, később az Eszterházyak uralma alá került. A lakosság perlekedései az urasággal csak a jobbágyfelszabadítás után értek véget. 1857-ben meteorit hullott a határában, melyet a debreceni Református Kollégiumban vizsgáltak.

A városban több nevezetesség is található, például a városháza, a református templom és a Szent István-szobor. A Kabai meteorit világhírűvé tette a települést, melyet a debreceni intézményben tanulmányoztak. A városi gyógyfürdő gyógyhatású termálvizet kínál, a víz ásványi anyagokban gazdag. A fürdő területén 1908-ban fúrtak először kutat, majd 1937-ben mélyebb kutat is létesítettek. A fürdő medencéje 1965-re készült el, a termálvíz „gyógyvíz” minősítést kapott.