Báránd

Báránd egy kis falu Hajdú-Bihar vármegye délnyugati részén, a Nagy-Sárrét északi vidékén. A település Debrecentől ötven kilométerre fekszik, közigazgatási területe több mint négyezer hektár. A 42-es főút és a 4801-es út is áthalad rajta, így több irányból is megközelíthető. A vasútvonal is érinti, Báránd vasútállomás a belterület északi szélén található. A falu autóbuszjáratokkal is összeköttetésben áll Püspökladány és Földes felé.

A falu története a középkorig nyúlik vissza, amikor már a Nagyváradi római katolikus egyházmegye birtokában állt. Neve különböző változatokban szerepelt a korabeli forrásokban. A 16. században Fráter György birtokolta, de a nagyváradi püspök maradt a földesura. A 19. század elején fontos állomása volt a kolozsvár-budapesti gyorskocsinak. A település régi dűlőnevei közül több is fennmaradt, például az Inacs-, Kincses- vagy Papérhát-dűlő.

Báránd református temploma 1612-ben épült, majd később kibővítették. A római katolikus templom 1747-ben készült el, és gróf Csáky Miklós költségén bővítették ki. A főtéren álló Nepomuki Szent János-szobor, a Szent István-szobor és a Kossuth-szobor barokk stílusú emlékművek. A Polgármesteri Hivatal épülete is műemléknek számít, 1910-ben épült. A falu híres szülöttei közé tartozik Futó Dezső politikus, Balassa Iván néprajztudós és Körtvélyessy Magda festőművész.