Kehidakustány

Kehidakustány Zala vármegye északi részén, a Zala folyó völgyében fekszik. A település két részből áll: Kehida a nyugati parton, Kustány pedig a keleti oldalon. A Zala két partját két észak-déli irányú út köti össze, a 7352-es és a 7335-ös mellékút. A falu két részét egy híd kapcsolja össze, és a környéket autóbuszokkal lehet megközelíteni. A vasútvonal soha nem érte el a települést, pedig egy 19. századi tervezetben már szerepelt. A település története a bronzkorig nyúlik vissza, de a kelták és az avarok is itt éltek. Kehida már az Árpád-korban fontos település volt, mivel itt volt a legdélebbi zalai átkelőhely. 1232-ben itt ülésezett az ország első nemesi bírósága, és a 13–14. században több vármegyei gyűlésnek is helyszíne volt. Kustány is királyi birtokként alakult ki, első említése 1275-ből származik. A látogatók a barokk Deák-kúriában Deák Ferenc emlékmúzeumát tekinthetik meg. A Kehidán álló kúria udvarán a politikus mellszobra áll. A falu másik nevezetessége a román stílusú Szent Miklós-temetőkápolna és a barokk Gyümölcsoltó Boldogasszony templom. Kustányban egy 19. századi fa harangláb és egy gótikus templomrom található a Zala-parti erdőben. A termálfürdő gyógyvízét mozgásszervi és nőgyógyászati panaszok kezelésére ajánlják.