Nagyhajmás

Nagyhajmás egy kis falu Baranya vármegyében, a Hegyháti járásban. Komlótól északra fekszik, Mekényes és Mágocs között. A 6538-as és 6534-es utak összekötő útján, a 6539-esön közelíthető meg. A település területe már Szent István korában is lakott volt. A középkorban Tolna vármegyéhez tartozott, majd a török hódoltság idején lakosságcserén ment keresztül. A falu története sokszínű: nevét a hagyma növényről kapta, mivel régen sok vadhagyma nőtt a környéken. A 17. században rácok lakták, majd a 18. században újra megjelentek a magyarok. Ekkor a pécsi pálosok birtokában volt, később horvát és német telepesek érkeztek. A 20. században a háború és a kitelepítések jelentősen csökkentették a lakosságot. A falu nevezetességei közé tartozik az evangélikus templom, amelynek oltárképén Jézus feltámadása látható. A templomban egy Angster-orgona működik. A katolikus templom sekrestyéje a XII. században épült temetőkápolnaként, majd 1836-ban Nepomuki Szent János tiszteletére bővítették. Az oltárkép Dorfmeister István egyik utolsó műve.