Mágocs

Mágocs Baranya vármegye északi részén fekszik, a Hegyhát tájegység legjelentősebb települése. A mecseki dombságon helyezkedik el, ahol a Méhész-patak folyik a település északi részén. A környező dombok között fut a Bonyhád-Kaposszekcsőt összekötő út, amelybe több irányból is utak torkollnak. A település határában folyik a Hajmás-patak és a Hábi-csatorna is. A vidék enyhe éghajlatú, mérsékelten meleg nyarokkal és enyhe telekkel.

A település története a bronzkorig nyúlik vissza, erre utalnak a Hundsberg nevű helyen talált edénymaradványok. Neve a tatárdúlás után jelent meg először, ekkor a Szente-Magócs nemzetség birtokában volt. A 13. században már bencés apátság működött itt, később a pálosok vették át a birtokot. A török hódoltság idején a magyar lakosság helyére délszlávok érkeztek, majd a Rákóczi-szabadságharc alatt a falu teljesen elnéptelenedett.

A mai Mágocs római katolikus templomát 1800 és 1805 között építették copf stílusban. Az oltárképet Karl Backmayer festette 1779-ben, amely Mária és Erzsébet találkozását ábrázolja. A településen működik egy német nemzetiségi néptáncegyüttes, kórus és fúvószenekar is. A városban található még egy turul-szobor, valamint ki- és betelepítési emlékművek is.