Héhalom

Héhalom Nógrád vármegye déli részén fekszik, a Cserhátalja kistáj közepén. Budapesttől mintegy hatvan kilométerre van, Aszódtól és Pásztótól egyaránt húsz-húsz kilométerre. A falu határában több patak folyik, közülük a Bujáki-patak a legjelentősebb. A település tengerszint feletti átlagos magassága száznegyven méter, legmagasabb pontja a Templom-domb, amely egy bronzkori tell. A környék dombos vidék, északnyugat-délkelet irányú völgyekkel tagolt. A falu nevét a tizenharmadik-negyedik században említették először oklevelek Hywhalom alakban. A tizennegyedik században Báthory István birtokaként a bujáki várhoz tartozott, később vámhelyként működött. A török korban Arpalék Hasszán aga kezén volt, majd a tizennyolcadik században az Esterházy család lett a földesura. A lakosság máig túlnyomórészt római katolikus vallású, a falu temploma 1832-ben Esterházy Miklós támogatásával épült fel. A falu központjában álló háromlyukú kőhíd a Bér-patak felett ível át. A hidat 1833-ban építették, hossza negyven méter, szélessége hét méter. A pillérek és korlátok vörös homokkőből készültek, a fedkövek hatvanhárom centiméter szélesek és harmincöt centiméter magasak. A híd északi oldalán ma már vasbeton híd szolgálja a forgalmat, a régi kőhídon már nincs járműforgalom. A híd mellett a falu Öregfalu utcája őrzi a középkori falu arculatát, a házak a telek oldalhatárra épültek.