Jobbágyi

Jobbágyi Nógrád vármegyében, a Mátra hegység lábánál fekszik. A falut kettészelő Zagyva folyó és a 21-es főút mellett terül el, a belterület nagyobb része a főúttól nyugatra van. A 2129-es és a 2405-ös mellékutak is érintik a települést, utóbbiból ágazik ki a Kisjobbágyi-puszta felé vezető út. Vasúton a Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonalon közelíthető meg, a megálló a főúttól 300 méterre található. Szomszédai északról Szurdokpüspöki, nyugatról Szarvasgede, délről pedig Apc. A falu története az őskorig nyúlik vissza, gazdag leletek maradtak fenn a kő-, bronzkor és a honfoglalás időszakából. Nevét 1342-ben említették először oklevélben, amikor Szalánczi Miklós szerezte meg. A 19. században a jobbágyi bor országosan híres volt, a lakosság fő jövedelmi forrása. A filoxéra előtt a bortermelés dominált, később a gyümölcstermesztés került előtérbe. A Vámpart-dűlő nevet viselő területen régen vámot szedtek, a vámszedő háza is állt a közelben. A templom déli falán még láthatók középkori részletek a román kori és gótikus épületrészekből. A község végénél található az egykori Andezit Művek, amely Magyarország egyik legnagyobb földalatti hadiüzeme volt. A titkos lőszergyárat 1952-ben építették a Mátra alá, és 1960-ban zárták be. A településen több híres személy is élt vagy alkotott, például Frivaldszky Imre természettudós, Fáy András író és Mészöly Géza tájképfestő.