Zagyvaszántó

Zagyvaszántó Heves vármegyében, a Mátra délnyugati lábánál fekszik, Hatvantól északra. A település közigazgatási területe két különálló részből áll, ahol az északabbi rész lakatlan külterületekből épül fel. A Zagyva folyó keletre folyik a lakott részek közelében, észak-déli irányban. A Szuha-patak a település északi határánál ömlik a Zagyvába, amely a Cserhát keleti részén ered. A 21-es főút a település nyugati szélén húzódik, központjában pedig a 2132-es és a 2403-as utak találkoznak. A bronzkori település már régóta lakott terület. A 19. században a herceg Grassalkovich és a gróf családok birtokolták, később pedig báró Schossberger Rezső szerezte meg. Nevéhez fűződik a selypi medence iparának fejlesztése, ő alapította a selypi cukorgyárat. A római katolikus templomát 1723-ban építtette Koháry István, és Szent András apostolról nevezték el. A település 1950-ig Nógrád vármegyéhez tartozott, majd Heves megyéhez került át. A Hatvan–Somoskőújfalu-vasútvonal érinti a települést, Apc-Zagyvaszántó vasútállomása pedig a két település határán található. A falu központjában a 2132-es és a 2403-as utak találkoznak, a külterületeket pedig a 2131-es út érinti. A településen a lakosság döntő többsége magyarnak vallja magát, a római katolikusok száma a legnagyobb. A vasútállomás közelében álló házak a település legészakibb részeihez tartoznak.