Žrnovnica

Split-Dalmácia megyében, a Mosor-hegység déli részén fekszik Žrnovnica, 9 km-re Split központjától légvonalban. A település a Žrnovica-patak mentén helyezkedik el, a Perun-hegy északnyugati oldalán, ahol régi malmok és sótelepek voltak. A település történelme visszazáródik a kőkorszakig, ahol régészeti leletek bizonyítják az emberek jelenlétét. A római időszakban is fennállt itt vadászház, amely a császár spliti palotájának anyagából épült. A település történelme szorosan kapcsolódik a velencei és török uralomhoz, ahol toronyvárak és várak épültek. A település történelmét számos esemény alakította, például a török megszállás, amelyet 1472-ben kezdeményeztek, és a 1684-es függetlenné válás. A 17. században a település lakossága nőtt, és új építmények, például a plébániatemplom, épültek. A 19. században a település kulturális és szociális fejlődése fokozódott, például a kápolnák és a kulturális műemlékek megjelenése. A 20. században a település függetlenné vált, és a lakosság száma jelentősen nőtt. A település nevezetességei közé tartozik a Mária mennybevétele tiszteletére szentelt plébániatemplom, amely a középkori építészet maradványait tartalmazza. A templom mellett a gračići Szent Mihály templom, a privori Szent Antal kápolna és a Szent Fábián és Sebestyén fogadalmi kápolna is található. A Žrnovnica folyón kőhíd köti össze Korešnica és Podstrana településeket, míg a folyón a „Benzonova” vagy „Antonicina” nevű malom is található, amely két malmot tart fenn, ami ritkaság Dalmáciában.