Kunszállás

Kunszállás a Bács-Kiskun vármegyében, a Duna-Tisza homokhátság középső részén fekszik, Kecskemét és Kiskunfélegyháza között. A község a Kiskunsági löszös háton található, körülötte Városföld, Kiskunfélegyháza, Bugac, Fülöpjakab és Kecskemét Matkó városrész található. A település elérhető az 5401-es úton, melyet az M5-ös autópálya nem érint, így a közúton csak ezen úton juthat hozzá. A vasúton a Cegléd–Szeged-vonal halad el keleti irányból, és a község nevét viselő megállóhely is létezik, bár ez 2 km-re van északkeletre. Kunszállás történelme a bronzkori lakóhelyekhez és a szarmaták, hunok, szlávok, avarok, bolgárok érkezéséhez nyúlik vissza. A tatárok és törökök pusztításai után a kunok települtek ide, és 1343-ban kaptak első írásos oklevelt. A török hódoltság idején a terület népessége csökkent, de a redemptió után a puszta népessége nőni kezdett. A 19. században a község önállósodási kísérletekkel foglalkozott, de csak 1945-ben vált végleges önálló községgé. A település központja a régi csárda épülete, amely 1747-ben épült és 1914-ben iskolává alakult. A községben 1856-ban épült iskola, amelyben 1859-től Tóth Pál tanított. A puszta környékén több ház épült, és a község központja lett. A település mai népessége 2011-ben 92%-a magyar, 2022-ben 92,1%-a magyar, a vallási megoszlásban római katolikusok 77,1%-a volt. A község központja a régi csárda épülete, amely ma is használatban van.