Esztramosi Földvári Aladár-barlang

Esztramosi Földvári Aladár-barlang Magyarország fokozottan védett barlangjai közül az egyik, az Aggteleki Nemzeti Park területén található. A barlang az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjainak egyik része, 1995 óta a világörökség része. A barlang a középső triász kőzetből keletkezett, a karsztvízszint alatt alakult ki, és a felső pliocénben, két millió évvel ezelőtt kezdett létezni. A barlang a legkorábban kialakult barlangok egyikének tekinthető, mivel az 1961-es barlangvédelmi törvény alkalmazásával védett. A barlang három nagy teremből és oldalfülkékből áll, a termei átlagosan 10 méter szélesek és 20–30 méter hosszúak. A vízszintes mennyezet a leglátványosabb morfológiai formája, 306–307 méter tengerszint feletti magasságban helyezkedik el. A barlangban található kalcitkristályok tíz centiméteresek, a cseppkövek és borsókövek számos formáját mutatják be, például cseppkődrapériákat, függőcseppköveket és heliktiteket. A barlangban a hegyitej a lublinitből áll, és a középső teremben Magyarországon a legtöbb hegyitej található. A barlang bejárata a kőbánya falának tövében nyílik, és a bejárat felett egy „Feltámadunk ugye” szövegű kőtábla látható. A barlangot elektromos lámpa használatával, szakvezetővel és maximum 10 fős csoportokban lehet megnézni. A barlangban vaslétrák, terméskőlépcsők és villanyvilágítás segíti a bejárást. A barlang a Bódvarákón található nyolc barlang egyike, és a település egyetlen fokozottan védett barlangja. A barlang neve Földvári Aladár-ról származik, és több különböző néven is említik az irodalomban.