Suba-lyuk

Cserépfalu szélén, a Hór-völgy déli szakaszán helyezkedik el a Suba-lyuk, a Bükk-vidék hegységi része és az Egri-Bükkalja dombvidék találkozásánál. A barlang bejárata 279 méter magasan, a Hór-patak felett, körülbelül 40 méterrel magasabban helyezkedik el. A barlang egy triász mészkőben kialakult, 50 méter hosszú, 7×7 méteres, ovális bejárattal rendelkező, inaktív forrásbarlang. A barlang két helyen nyílik a felszínre, a bejáratánál és a kijáratánál. A Suba-lyuk a Magyarországon először talált neandervölgyi ember csontmaradványainak helyszíne. A maradványokat 1932-ben fedezték fel, és az ősember kőszerszámai is előkerültek. A leletek a pleisztocén állatokból, például barlangi medvétől a mamutig terjedtek. A barlangban talált emberi csontokat neandervölgyi embernek azonosították, és a leletek 71 000–61 000 évvel ezelőtti időszakból származnak. A Suba-lyuk a Magyarország fokozottan védett barlangjai közül egyik, és a Bükki Nemzeti Park területén található. A barlang belső térét egy elágazás vezeti, amely bal oldali ágában egy korláttal védett kijáratot tartalmaz, amelyből remek kilátás nyílik a Hór-völgy bejárata felé. A vízszintes kiterjedése 30 méter. A barlangban talált ősemberi maradványok a lelőhelyek közül a legismertebbek közé tartoznak, és a barlang a Magyarországon talált első ősemberi lelet helyszíne. A Suba-lyuk a kulturális és tudományos értelemben is jelentős, és a barlangkutatás történetében szerepet játszik.