Pócsmegyer

Pócsmegyer egy település a Pest vármegyében, a Szentendrei járásban, a budapesti agglomerációban. A település a Duna főága és a Szentendrei-Duna között fekszik, a Szentendrei-szigeten. Hozzá tartozik a Surány, egy korábban üdülőterület, amely ma lakóövezetté vált. A település észak felől Tahitótfalu, dél felől Szigetmonostor, nyugat felől Leányfalu irányába vezet közlekedési kapcsolatokat. Pócsmegyer történelmét a magyar lakosság meglétének fennmaradása és a református egyház kialakulása jellemzi. A település 1559-től a török hódoltság alatt állt, és a 19. században jelentősen polgárosodott. A 20. században a lakosság száma több négyszeresére nőtt, főként a Surányi részén. A település a 1930-as években „fénykorában” volt, amikor közigazgatási székhely lett. A település két részre oszlik: Pócsmegyer-Ófaluban és Surányban. Az Ófaluban találhatók intézmények, mint óvoda, iskola, orvosi rendelő, míg a Surányi részen nincsenek középületek. A két rész közötti közlekedés nem biztosított gyalogosan vagy kerékpárral. A település nevezetességei közé tartozik a református templom, az Eszterházy-Bercelly kúria, a Pázsit Tófürdő és a Szent István napi ünnep.