Vecsembükki-zsomboly

Vecsembükki-zsomboly egy világörökségi barlang, amely Magyarország harmadik legmélyebb zsombolya. A Bódvaszilas község területén, az Aggteleki-karszt Alsó-hegyi fennsíkján helyezkedik el. A barlang bejárata 522 m tengerszint feletti magasságban található, és a barlang a Bódvaszilas fokozottan védett nyolc barlangjának egyiként számít. A barlang a szlovákiai Zsámány-kút és a Kör-kút vízrendszeréhez tartozik, és a környező kőzetekből, főként wettersteini mészkőből alakult ki. A Vecsembükki-zsomboly Magyarország leghosszabb egybefüggő barlangaknája, amely 83 m mély. A barlang rendszerében több mély akna és kürtő található, például a 90-es akna, amely a legmélyebb egybefüggő barlangakna a országban. A barlang alakja függőleges, párhuzamos aknákra bomlik, melyeket szűkületek vagy agyagos részek választanak el. A barlang hőmérséklete hideg, a legmélyebb ponton 3–4 °C, míg a geotermikus hatás miatt ez a pont 6–7 °C-ra emelkedik. A barlang elöregedés stádiumában van, és bejárásához barlangjáró rutin és a park igazgatóság engedélye szükséges. A barlang kutatásának története hosszú, több száz éves. 1911-ben Jordán Viktor próbált elérni a zsomboly aljára, míg 1927-ben Kessler Hubert 91 méterig jutott. A barlang kutatásában több kutató is részt vett, például Szenthe István és Gádoros Miklós, akik a barlang kialakulásának különböző elméleteit dolgozták ki. A barlang 1976-ban vált országos jelentőségű barlanggá, és 1977-ben Magyarország legmélyebb barlangjává vált. A barlang felfedezése és kutatása során több publikáció és térkép is készült, amelyek a barlang földrajzi elhelyezkedését és méreteit dokumentálják.