Felpéc

Felpéc a Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Téti járásban fekszik. A település a Sokorói-dombság és a Marcal-medence találkozásánál helyezkedik el, délnyugat felé, Győrtől 21 kilométerre. A terület felszíne völgyek, árkok és lösz mélyutak határolják, míg északon homokdűnék sorakoznak, amelyek a pleisztocén végén a Bakony-ér medencéjéből szálltak ki. A sík, borókával benőtt terület ma természetvédelmi terület. Felpéc történelmét a római korban talált leletek és az avar sírok bizonyítják, melyek a település környékén 1951-ben és 1965-ben kerültek elő. A középkorban a Péc nemzetség birtokában volt, és a település több néven szerepel az oklevélekben. A török időkben a település a székesfehérvári szandzsák győri náhijéhez tartozott, 1621-ben újra települt, és az evangélikus templomot 1631-ben építették. A település központja körül felszínre került a középkori temető, ahol emberi csontvázak, kerámiák és Zsigmond-kori ezüstpénzek is találhatók. A település környékén a Bakony-ér a legnagyobb természetes vízforrása, míg a sík területeken felszíni vizek szegények. A természetes növényzetben tatárjuharos lösztölgyesek és szikeserdők maradványai is előfordulnak.