Trier

A római kor óta folyamatosan lakott Trierben a múlt minden korszaka hagyott nyomot magán, ám a város igazi szíve a római császárok idejéből származó emlékeinél ver. A császári fürdők, a barbárfürdők, a római fürummellett feltárt fürdőkomplexumok és a Porta Nigra a birodalom északi határvidékének egyik legfontosabb városává emelték a települést. A középkorban püspöki székhelyként, majd választófejedelemségként tovább gazdagodott a város, ám a római múlt soha nem veszett el teljesen: a császári palota a Konstantin-bazilika romjain épült, a városháza mögött római falak húzódnak, a múzeumok pedig a római kori leletek mellett a későbbi évszázadok kincseit is bemutatják. A 19. században Karl Marx szülőháza lett a város egyik szimbóluma, a 20. században pedig a római kori emlékek mellett a modern kultúrintézmények is gazdagították Trier arculatát.

A császári fürdők maradványai

A Kaiserthermen a római fürdőkészítés egyik legmonumentálisabb példája Trierben, sőt egész Észak-Európában. A másfél hektáros területen álló komplexumot a 2. században kezdték építeni, ám soha nem készült el teljesen: a hatalmas falak 19 méter magasra tornyosulnak, de a belső termek egy része soha nem készült el. A fürdő déli oldalán álló fűtött fürdő, a caldarium, szokatlan módon délkeletre néz, szemben a szokásos déli elrendezéssel. A falak római betonból és téglából épültek, a szerkezet pedig a stabilitás érdekében különleges módon lett kialakítva. A fürdőkomplexumot később lovasok lakták, majd a középkorban a környező épületekbe építették be. Ma az építmény az UNESCO világörökség része, és az Archeológiai Park részeként látogatható.

A Barbarathermen hatalmas romjai

A Barbarathermen még a Kaiserthermennél is nagyobb területet foglal el, sőt egész Észak-Európában a legnagyobb római fürdő volt. A 2. században épült komplexum két háztömböt és egy utcát is elfedett, vizét a Ruwer-vízvezeték biztosította. A fürdő a 4. századig működött, ám a germán betörések idején súlyosan megrongálódott. A középkorban kőbányaként, majd egyházi célokra használták, ám 1675-ben francia csapatok lerombolták. A romokat csak 2000-ben nyitották meg újra a nagyközönség előtt, miután évtizedeken át tartó restauráláson estek át. Ma egy fasétán lehet végigmenni a hatalmas csarnokokon, ahol a hideg- és melegfürdők, valamint a nagy apszisok láthatók. A fürdő szerkezete hasonlít a líbiai Leptis Magna fürdőihez, ami a római mérnöki tudás magas szintjét mutatja.

A Marx-szülőház múzeuma

A Karl-Marx-Haus a Brückenstraße 10. alatt áll, és Marx 1727-ben épült barokk házában kapott helyet a múzeum. A házat a 19. században többször is átalakították, ám 1928-ban a német szociáldemokraták vásárolták meg, és 1930-ra állították helyre. A múzeumot 1947-ben nyitották meg először, ám a legjelentősebb felújítás 1968-ban Willy Brandt nevéhez fűződik. A mai kiállítás három részre oszlik, és bemutatja Marx életét, munkásságát, valamint a marxizmus utóéletét. A múzeumban látható Marx eredeti dolgozószobája, a halálakor használt fotelje, valamint a Marx-sírkő másolata. A kiállításon keresztül követhető, hogyan alakult ki Marx gondolkodása, és milyen hatással volt a világ történelmére. A múzeum évente ötvenezer látogatót vonz, akik közül sokan külföldiek.

A Roscheider Hof szabadtéri múzeuma

A Konz városrészében, a Mosel-völgy fölött emelkedő dombon álló Roscheider Hof egyike Németország legnagyobb néprajzi szabadtéri múzeumainak. A 4000 négyzetméteres kiállítóterület mellett 22 hektáros területen terül el a múzeum, ahol a Saar-vidéki és Mosel-vidéki vidéki kultúra emlékei láthatók. A múzeumot 1976-ban alapították, és ma is aktívan működik. A kiállításon a 19. század közepétől a 20. század közepéig terjedő időszak vidéki életét mutatják be, a Hunsrück-vidéki parasztházaktól a moseli bortermelésig. A múzeumban található a „Bor, Viez, pálinka” című kiállítás is, ahol a helyi szeszipar emlékei láthatók. A múzeumban játszóterek, kertészetek és egy határkő-múzeum is található, ami a régió történelmi sokszínűségét mutatja be.

A Rajna-vidéki tartományi múzeum

A Rheinisches Landesmuseum Trier a római Augusta Treverorum történetének egyik legfontosabb bemutatóhelye. Az 1877-ben alapított múzeumban a régészeti leletek mellett a középkori és barokk kori tárgyak is láthatók. A múzeum kiállítása 4000 négyzetméteren mutatja be Trier 200 ezer évre visszamenő történelmét, ám a legkiemelkedőbbek a római kori leletek. Itt őrzik a Neumagener borhajót, Európa legnagyobb mozaikgyűjteményét, valamint a 2558 aranyérméből álló kincset, amit 1993-ban találtak. A múzeumban látható Augusta Treverorum 4. századi makettje is, ami segít elképzelni, milyen volt a város a római korban. A numizmatikai gyűjtemény Németország egyik legnagyobb pénzérme-gyűjteménye, és a római kori pénzek mellett a középkori és újkori érmék is láthatók.

A választófejedelmi palota

A Kurfürstliches Palais a 17–18. században a Trieri hercegérsekek, akik egyben választófejedelmek is voltak, rezidenciájaként szolgált.