Zaránk

Zaránk egy apró falu Heves vármegye déli részén, Gyöngyöstől délkeletre. A település a vármegye déli szélénél fekszik, és több kisebb település veszi körül: észak felől Nagyfüged, északkelet felől Tarnazsadány, kelet felől Tarnaméra, dél felől Erk, nyugat felől pedig Visznek határolja. Csak közúton közelíthető meg, a 3205-ös úton, Tarnaméra vagy Erk érintésével. A falu története a 13. századig nyúlik vissza, amikor még királyi várbirtok volt.

A falu első említése 1274-ből származik, Zaranca néven. Akkor IV. László király adományozta el a várkötelék alól. Később az Aba nemzetséghez tartozó Kompolt fia Péter birtokolta. A település többször gazdát cserélt, a Kompolthi, Országh, Nyáry és Almásy családok kezén is megfordult. 1687 körül elpusztult, de 1701-ben újra benépesült. A falu római katolikus temploma 1782-ben épült fel késő barokk stílusban.

A falu központjában áll a késő barokk római katolikus templom, amely egyhajós és egy homlokzati toronnyal rendelkezik. A településen élők többsége magyar nemzetiségű, és a lakosság nagy része római katolikusnak vallja magát. A falu nyugodt, vidéki környezetben fekszik, ahol a természet és a hagyományok ötvözödnek. A környékbeli településekkel való szoros kapcsolat is jellemzi Zaránkot.