Vaja

Vaja a Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye középső-keleti részén, a Nyírség északi szélén fekszik. A település Rákóczitanya nevű különálló része az északi határ közelében található. A környező települések közül Rohod három, Őr négy, Jármi kilenc és fél, Mátészalka tizennégy, Vásárosnamény pedig húsz kilométerre van. A legfontosabb közúti elérési út a 49-es főút, amely keresztülhalad a városon, és a Nyíregyháza–Vásárosnamény-vasútvonal két megállója is szolgálja a vasúti közlekedést.

A település története a 13. századig nyúlik vissza, amikor IV. Béla király birtokadományozásakor említik először. A Vay család évszázadokon át birtokolta Vaját, és a család címerét Zsigmond király adományozta hűségükért. A vajai vár egykor jelentős erősség volt, amelynek lakórésze ma is áll. A településen a református gyülekezet anyakönyvezése 1714-ben indult meg, és a 18. század végén már 650 fő lakosa volt.

A vajai várkastélyban működik a Vay Ádám Múzeum, amely a híres kuruc kapitányról, Vay Ádámról kapta a nevét. A kastély II. emeleti nagytermének mennyezet-freskóját Lohr Ferenc festette meg, amely a Vay család egyik tagjának, Vay Titusznak a hőstettét örökíti meg. A kastély parkjában található szoborpark a kuruc kor és a Rákóczi-szabadságharc híres személyeinek mellszobrait mutatja be. A református templom előtti parkban Vay Ádám síremléke áll, és a városban található még az Árpád-kori református templom is.