Újsolt

Újsolt Bács-Kiskun vármegye legkisebb települése, Solt északkeleti szélén, Szabadszállás nyugati szomszédságában. Hat utcából áll, száz házból, a lakosok száma százötvenkilenc. A mezőgazdaság és az állattenyésztés adja a megélhetést. 1950-ben vált önálló községgé, korábban Solt része volt. 1981 és 1990 között az anyaközséggel közös tanácsa működött. A falu határában tizenegy Árpád-kori őrhalom található, mesterséges dombok, amelyek őrhelyként szolgáltak. Bakóhalom a büntetés végrehajtásának helye volt, Vásárhalom pedig a régi vásárok emlékét őrzi. IV. Béla király kunokat telepített a vidékre, akik apró falvakat hoztak létre. A tatárjárás után pusztult el Máriaháza nevű Árpád-kori falu a település területén. A török hódoltság idején a falvak elnéptelenedtek, és a pásztorkodás vált jellemzővé. A látogatók a kunhalmokon kívül egy 1904-ből származó feszületet találnak. A Fűzvölgyi-csatorna partja és a Kígyós part is nevezetes a környéken. A település címerében is megjelennek az őrhalmok. A tájat rétek, szántóföldek és kisebb vízfolyások tarkítják. A környező pusztákon még ma is láthatók a tanyák nyomai.