Szigetmonostor

Szigetmonostor a Duna Szentendrei-szigetének déli részén fekszik, a Duna váci főága és a Szentendrei-Duna között. A sziget déli végét alkotja, és a 1113-as út szeli át. A településhez tartozik Horány üdülőfalu, valamint a sziget teljes déli része, amely mintegy tizenkét kilométer hosszú észak-déli irányban. A szomszédos településekkel kompjáratok kötik össze, például Szentendrével és Dunakeszivel. A Megyeri híd ugyan áthalad a területén, de környezetvédelmi okok miatt nincs lejárata a szigetre. A település története a római korra nyúlik vissza, amikor Horány közelében őrtorony állt. A honfoglalás után a Kartal nemzetség birtokába került. Tiburc ispán 1214-ben bencés kolostort alapított itt Krisztus tiszteletére. A falu kezdetben Tiburcmonostor néven volt ismert, később Monostor, majd Szigetmonostor lett. A reformátusok a török elől menekültek ide, a katolikusok pedig a 18. században telepedtek le Horányi Gábor vezetésével. A katolikus templom 1752-ben, a református templom pedig 1771-ben épült. A település festői tájai vonzották Vajda Lajost is, aki itt alkotott. A Duna–Ipoly Nemzeti Park része, és védett növénye az árvalányhaj. A falu életében meghatározó szerepe van a Fővárosi Vízműveknek, amely munkaadóként és fejlesztőként is működik. A település ma is aktív, körülbelül kétezer lakosa van, és a környező erdők, például a Rudafás is védettségre várnak.