Szarvas

Szarvas Békés vármegye városa, a Hármas-Körös holtágának partján fekszik a Békési-síkon. A település a Körös menti holtágak egyikénél épült, Békéscsabától negyvenhét kilométerre északnyugatra. A város közigazgatási területén található a történelmi Magyarország földrajzi középpontját jelző emlékmű a holt-Körös partján. Szarvas határos Mezőtúrral, Gyomaendrőddel, Örménykúttal, Kardossal, Csabacsűddel, Eperjessel, Szentes-sel és Békésszentandrással. A várostól délre halad el az M44-es autóút, amelynek szentesi lehajtójánál lehet letérni.

A város története az őskorig nyúlik vissza, de első írásos említése Anonymusnál történt Szarvashalom néven. A tatárjárás előtt fontos átkelőhely volt a Körösön, ahol a nagy országút haladt át. A török korban palánkvár épült a nagy halmon, amelyet később többször is elfoglaltak és leromboltak. A 18. században Harruckern János György telepítette be újra a vidéket, és vásárjogot szerzett a településnek, így mezőváros lett.

A látogatók a holt-Körös partján sétálhatnak, ahol a földrajzi középpont emlékműve áll. A városban Tessedik Sámuel által alapított gazdasági iskola épülete is található. A környéken a káka-i és halásztelki pusztákon lehet sétálni, ahol a Körös vizét és a síkságot lehet megfigyelni. A településen keresztülhalad a 44-es főút, és vasúti megállója is van a Mezőtúr–Battonya-vasútvonalon. A város utcáin a múlt emlékei mellett a mai élet is zajlik.