Rábagyarmat

Rábagyarmat egy aprófalvas település Vas vármegyében, a Szentgotthárdi járásban. A Rába folyó termékeny völgyének déli szélén fekszik, a Vasi-Hegyhát erdős lejtői alatt. A falu jellegzetes völgyfalusi település, ahol a házak a két magaslat által közrefogott völgyben sorakoznak. A Rábától délre húzódó Vasi-Hegyhát vízválasztó, déli lejtőin fakadó vizek a Zalába és a Murába tartanak. A település a Rába mentén, Szentgotthárdtól keletre helyezkedik el, a 8-as főút közelében. A falu története a honfoglalás koráig nyúlik vissza, amikor a Kürt-Gyarmat törzs telepedett meg a vidéken. Első írásos említése 1157-ből származik, amikor a németújvári bencés apátság birtokaként szerepelt. A szentgotthárdi ciszterciek 1183-ban alapították a falu mellett lévő majorjukat, és egészen a 20. század közepéig birtokolták a földesúri jogokat. A falunak sosem volt nemesi kúriája, mivel a ciszterciek birtokában maradtak a földek. A település a határok védelmére létesült őrhelyek egyike volt, ahol a bajor és frank telepesek éltek. A falu ma a Rába-hídon keresztül közelíthető meg Rátótról, a vasúti megállóhelytől. A házak a főutcán felkúsznak a völgybe, ahol a patak és a környék vízfolyásai a Rábába tartanak. A településen vegyes lakosság élt, szlovén, német, horvát és magyar családokkal, amire a családnevek is utalnak. A 19. században a falunak körülbelül hatszáz lakosa volt, és a környező településekhez hasonlóan aprófalvas jellegű volt. A vidék hagyományai a viseletben, az építészetben és a népszokásokban is tetten érhetők, de a 20. század változásai jelentősen átalakították a falu képét.