Pér

Pér egy kis település Győr-Moson-Sopron vármegyében, a Kisalföld délkeleti részén, a Bakony-ér völgyében fekszik. Győrtől délkeletre, tizenöt kilométerre található, ahol a síkság és a Sokorói-dombság közötti átmeneti tájat alkotja. A település átlagos tengerszint feletti magassága százharminckét méter. A Bakony-ér és a falun átfolyó Vezseny-ér szabdalt, enyhén hullámos vidéket hozott létre. A legmagasabb pontja száznegyvenegy, a legalacsonyabb száz tizennyolc méterrel rendelkezik. Pér története régre nyúlik vissza, kőkorszaki és kelta leletek bizonyítják korai lakottságát. A római korban is lakott volt, később avarok, szlávok és honfoglaló magyarok népesítették be. Első okleveles említése a pannonhalmi bencés apátság 1237–1240-ből származó összeírásában történt. A győri püspök birtokaként 1329-től 1848-ig tartozott hozzá. A mohácsi csatavesztés után a török pusztításai miatt többször lakatlan maradt. A faluban található a település főutcája, amely a pannonhalma–gyönyűi út mentén alakult ki. A Vezseny-ér mentén halastó-rendszer és öntözőtó található, a vízfolyások mentén pedig gyepek húzódnak. A környék talaja vastag löszrétegből alakult ki, főként mezőségi talajokkal. A településen 2024-ben is költött a gólya, jelezve a gazdag élővilágot. A repülőtér is a közelben található, alig egy kilométerre északra a falu központjától.