Pécel

Pécel egy kisváros a Pest vármegyei Gödöllői-dombság nyugati szélén, a Rákos-patak völgyében. A település Budapest agglomerációjához tartozik, és több irányból is megközelíthető, például a Péceli úton vagy a vasútvonalon. A környéket dombok és a patak völgye határozza meg, ami a település karakterét is meghatározza. Pécel határos Budapest XVII. kerületével, valamint több településsel, mint Sülysáp, Isaszeg vagy Maglód. A Rákos-patak mentén régen több vízimalom is működött, ami a település gazdasági életében fontos szerepet játszott. Pécel története messzire nyúlik vissza, már a bronzkorban is lakott volt, és régészeti leletek bizonyítják, hogy a Kárpát-medence egyik késő rézkori kultúrája itt alakult ki. A település első írásos említése 1338-ból származik, amikor Károly Róbert király egy részét Drugerth Vilmos nádornak adományozta. A Péczeli család tagjai közül kiemelkedik Péczeli Benedek, Mátyás király jogügyi igazgatója. A település a 17. században kálvinista lett, és a Ráday család is fontos szerepet játszott a fejlődésében, például Ráday Pál alapította a híres Ráday Könyvtárat. A városban több nevezetesség is található, például a Fáy-kastély, amely eklektikus stílusú és neobarokk elemekkel rendelkezik. A Ráday-kastély barokk stílusú, és ma is látogatható, miután a MÁV felújíttatta. A református templom a 18. században épült, és a Ráday-kastély közelében található. A településen található még egy villanegyed is, ahol több kúria és villa áll, például a „Bagolyvár” néven is ismert Francsek–Dávid-kúria.