Ócsa

Ócsa Pest vármegyében fekszik, Budapest déli agglomerációjában, harminc kilométerre a fővárostól. A település közigazgatásához tartozik Felsőbabád, Alsópakony, Czirják tanya, az Öregszőlők, Székes és Újerdő. A szomszédos települések közé tartozik észak felől Felsőpakony, északkelet felől Üllő, kelet felől Csévharaszt, délkelet felől Inárcs, dél felől Dabas, délnyugat felől Bugyi, nyugat felől Alsónémedi, északnyugat felől pedig Gyál. Az M5-ös autópálya és az 5-ös főút is keresztülhúzódik a település területén, így könnyen megközelíthető. Budapestről a 635-ös és 636-os buszokkal lehet eljutni Ócsára, a vasúti kapcsolat pedig a Budapest–Kecskemét-vasútvonalon biztosított.

A település története az Árpád-korig nyúlik vissza, első említése 1235-ből származik Alza néven. A premontrei szerzetesek 13. századi román stílusú bazilikája ma is áll, és a Szent László-legenda falképeinek néhány része látható a szentélyben. A reformátusok a 17. században vették birtokba a templomot, és Mária Terézia engedélyezte a restaurálást, ám sok középkori részlet elpusztult. A településen evangélikus és baptista közösségek is élnek, a lakosság vallási megoszlása kiegyenlített. A 19. században járási székhely lett, azóta a település lakói jelentős részben a fővárosba ingáznak.

Ócsa nevezetességei közé tartozik a premontrei kolostor 13. századi bazilikája, amely ma református templomként működik. Az 1778-ban nyitott temetőben 500 régi, helybéliek által faragott kopjafa látható. Az Ócsai Tájvédelmi Körzetben található a Madárvárta, amely több mint húsz éve működik Csörgő Tibor vezetésével. A turjánok gémtelepei kiemelt természetvédelmi értéket képviselnek. A településen található még a katolikus templom, a Turul-szobor, valamint az öreghegy pincesora, ahol mintegy száz jellegzetes pince található.