Újépület

A pesti Újépület egy hatalmas, négyszögletes katonai épület volt, amelyet II. József rendelt el építeni. A terveket Isidore Canevale bécsi építész készítette, és az építés 1786-ban kezdődött Hild János vezetésével. A hatalmas belső udvart övező épület négyszögletes volt, földszintjén kívül még két emelettel rendelkezett. Négy sarkán magasabb épületrészeket emeltek, amelyek a főépülettel rövid melléképületekkel voltak összekötve. A homlokfalak száz ölnél is hosszabbak voltak, a belső udvar pedig majdnem tízezer négyszögöl területű volt.

A rejtélyes épület célja soha nem lett tisztázva a lakosság előtt, így találgatások tárgya maradt. A nagyméretű épület egyes részei fokozatosan készültek el, például 1789-re a harmadik számú pavilon már használatban volt. A napóleoni háborúk miatt az építkezés lelassult, és II. József halála után sem fejeződött be. 1793 és 1796 között francia tiszteket tartottak itt fogva, majd 1814-ben tüzérezred laktanyájává alakították át.

Az épület később a Haynau-rendszer idején fontos szerepet játszott, mint kivégzőhely. 1849. október 6-án itt végezték ki Batthyány Lajost, az első magyar kormány miniszterelnökét. Ugyanezen a napon Csány Lászlót és Perényi Zsigmondot is itt ölték meg. A helyszín emlékét a Batthyány-örökmécses őrzi, amelyet az épület egykori északkeleti sarkánál emeltek. A kiegyezés után az épületet nyomdának vagy árvaháznak szánták, végül 1897-ben lebontották. A Szabadság tér kialakítása során az Újépület helyén hozták létre a mai teret.