Nógrád

Nógrád a Börzsöny keleti előterében fekszik, a Nógrád vármegye délnyugati részén. A falu a megye névadója, és a történelmi múltja mélyen gyökerezik. A település határos Diósjenővel, Tolmáccsal, Nőtincsel, Berkenyével és Szokolyával. A 286 méter magas Vár-dombon áll a vár, amely 0,91 hektáros területű. A falu közvetlenül a 2-es főút mellett helyezkedik el, de a lakott területek csak a 12 123-as mellékútról közelíthetők meg.

A nógrádi vár története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. I. István király városi rangot adott Nógrádnak és a vármegye székhelyévé tette. A vár fénykorát Mátyás király idején élte, amikor Báthori Miklós püspök nagyszabású építkezéseket folytatott. A reneszánsz emléktábla, amely a püspök címerét viseli, a torony előtt találták meg a sziklaárokban. A vár többször gazdát cserélt, végül a császári csapatok rombolták le.

A faluban ma is látható a római katolikus templom, amelyet Migazzi Kristóf püspök építtetett 1757-ben. Az evangélikus templom 1865-ben épült fel. A településen áthalad az Országos Kéktúra, és számos nevezetesség található, például a Kálváriadomb, a Tájház és a Csurgó-forrás. A nógrádi vár romjai ma is impozáns látványt nyújtanak, és a restaurálási munkálatok már megkezdődtek.