Lórév

Lórév egy szerb többségű falu a Csepel-sziget déli részén, Pest vármegyében. A Duna főágához közel fekszik, Ráckevétől délre, Makád és Adony között. A település egyedülálló az országban, mert lakói döntő részben szerb anyanyelvűek, de magyarnak is vallják magukat. A falu határai mentén folyik a Duna, és a szomszédos települések közül Szigetbecse is közel található. A falu története a római korra nyúlik vissza, amikor a Dunánál őrtorony állt a határvédelmi rendszer részeként. A honfoglalás után a magyar fejedelmek méneseit itt szállították át a Dunán, amiről a település neve is tanúskodik. IV. Béla 1259-ben említette először a falut Portus equorum néven. A török korban a település a budai szandzsák része volt, és szerb lakosok telepedtek meg itt a 17. században. A falu jellegzetes három párhuzamos utcás településképe az 1893-as nagy tűzvész után alakult ki. A természetvédelmi terület a falu nyugati határában fekszik, ahol ritka növények és védett madarak találhatók. Az ártéri erdőben fekete galagonya nő, és sok védett kétéltű- és hüllőfaj él. A területen gyakran láthatók nagy kócsagok, szürke gémek és fehér gólyák. A falu lakói a hagyományaikat máig őrzik, és a szerb kultúra nyomai a mai napig fellelhetők.