Kölesd

Kölesd Tolna vármegyében, a Szekszárdi járásban fekszik, a Tolnai-Hegyhát keleti oldalán. A Sió és a Sárvíz mellett helyezkedik el, Pakstól és Szekszárdtól is huszonöt kilométerre. Központján észak-déli irányban a Harc-Simontornya közti 6317-es út halad keresztül. Pakssal a 6233-as út, Gyönkkel és Pincehellyel a 6313-as út, Borjád településrészt pedig Kajdaccsal a 6319-es út köti össze. A település közelében húzódik a MÁV 46-os számú Rétszilas–Bátaszék-vasútvonala, de a legközelebbi megálló Kölesd-Alsótengelic már majdnem nyolc kilométerre van.

Kölesd három évszázaddal a honfoglalás előtt is jelentős település volt. A kelták Csont-hegy nevű dombján tornyos várat építettek, amely a mocsaras vidék átkelőpontján állt. A rómaiak a tornyot *Culae*-nak nevezték, innen származik a település mai neve. A honfoglalás után besenyők telepedtek le itt, majd magyarok, törökök, rácok és németek is érkeztek. A 13. században már írásos forrásokban is említik Kölesdet. A 15. században Corvin János és Kinizsi Pál seregei a trónért vívott csontmezei csatát itt vívták.

A faluban több emléket őriznek a múltból. A Jeszenszky-kastély mellett állt a Sass-kúria is Borjádon, ahol Petőfi Sándor 1845-ben néhány versét írta. A református, katolikus és evangélikus templomok mellett található a Söréttorony is, amely Borjád közelében áll. A településen született Scherer István gyógypedagógus és Sass István orvos. A Borjádi méhesben kiállítás emlékezik meg Petőfi itt tartózkodásáról.