Istvándi

Istvándi egy aprófalu Somogy vármegyében, Belső-Somogy területén. A falu a megye keleti határánál fekszik, Barcs és Szigetvár közelében, mindkettőtől nagyjából tizenöt kilométer választja el. A szomszédos települések közé tartozik észak felől Kálmáncsa, kelet felől Kisdobsza, délkelet felől Zádor, dél felől Darány, nyugat felől pedig Szulok. A falu határán túl már Baranya vármegye kezdődik. A 6-os főút halad át a település központján, így könnyen megközelíthető az ország távolabbi részeiből is. A falu története a XIV. századig nyúlik vissza, első említése 1332-ből származik. Ekkor egyházas hely volt, neve Stehpandi formában szerepelt. A település a XVI. században Sulyok György pécsi püspök tulajdonában állt. 1664-ben Zrínyi Miklós serege a falu határában táborozott téli hadjárata idején. 1726-tól az Esterházy család birtokolta egészen az államosításig. A lakosság száma a háború alatt érte el a csúcsot, ekkor 1200 fő volt, mára azonban jelentősen csökkent. Istvándiban három országosan védett műemlék található. A barokk stílusú református templom a XVIII. századból származik, tornya gótikus eredetű. A településen található még egy népi lakóház 1848-ból, amelyet később tájházként hasznosítottak. Emellett egy magtár is áll az 1890-es évekből. A falu szélén magas a kisebbségi lakosok aránya, elsősorban a cigányoké, akik az 1960-as években jelentek meg itt.