Hatvan

Hatvan a Heves vármegye délnyugati részén, a Hatvani-síkon fekszik, ahol a Zagyva folyó és a Bér-patak találkozik. A város átlagos tengerszint feletti magassága százöt méter, így a környék korábban tapasztalható mocsarasodása már nem jellemző. A Mátra hegység enyhe levegőt hoz, a Zagyva völgye pedig csökkenti a szél erejét. Az évi csapadékmennyiség alacsonyabb az országos átlagnál. Hatvan a megye harmadik legnépesebb települése a megyeszékhely és Gyöngyös után. A város nevét a besenyő-török eredetű *chatwan/chatman* szóból eredeztetik, jelentése „töredéknép, résznép”. A bronzkori Hatvan-kultúrát a településről nevezték el, miután Sperlágh József régész hamvasztásos sírokat talált a Strázsahegy alatt. A 13. században premontrei szerzetesek telepedtek le, akik lecsapolták a mocsarakat és új földművelési módokat vezettek be. A település 1406-ban kapott mezővárosi címet, és híres volt boráról. A török korban a város szandzsákközpont lett, a magyar lakosság kisebbségbe szorult. Hatvan belterülete több településrészre oszlik, például Óhatvanra a Zagyva keleti partján, ahol a város központja található. Újhatvanban található a vasútállomás és az autóbusz-pályaudvar, Nagygombos pedig Óhatvantól északra fekszik. A város vasúti csomópont, három fővonal találkozik itt, és Budapest, Miskolc, Eger irányából sűrűn érkeznek vonatok. A közúti közlekedésben is fontos szerepet játszik, mivel a 3-as főút és az M3-as autópálya mellett fekszik, és több mellékút is érinti.