Godula

Godula egy 737 méter magas hegy a Morva-sziléziai-Beszkidek északkeleti részén. A Frýdek-Místektől keletre 15 kilométerre emelkedik. Észak felé a Beszkidi-előhegységbe ereszkedik le. Nyugaton a Ráztoka-völgy, keleten a mélyen bevágódott Ropičanka-völgy húzódik. Délen a Ropička, a Příslop és a Velký Lipový hegyeket magába foglaló hegygerinc csatlakozik hozzá.

A hegy jelentős geológiai értékeket rejt. Finom szemcséjű homokkőrétegei és néhány kőfejtőben látható feltárásai lehetővé teszik a homokkőlerakódás rétegeinek tanulmányozását. A 19. században a Ráztoka-völgyben, a nyugati lejtőn nyílt az első homokkőbánya. A keleti oldalon, a Řeka-völgyben egy másik fontos kőfejtő működött. Körülbelül 1901-ben három kitermelőhely volt aktív a hegyen.

A godulai homokkő kiváló fizikai tulajdonságai miatt építkezéseken használták. Falai, lépcsői, járdái, burkolatai, hidjai és partmegerősítései sok épületben megtalálhatók. Ostrava, Cieszyn, Hranice, Krakkó és Varsó épületei mellett templomok és ipari létesítmények is készültek belőle. A geológiai rétegek zöldes, szürke és vöröses árnyalatúak, és a későbbi kréta időszakban alakultak ki. A godulai rétegek a Beszkidekben és a környező Kárpátokban is előfordulnak, és a kőzetek kutatásában fontos szerepet játszottak.