Füzér

Füzér Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye legészakibb részén fekszik, a Zempléni-hegység keleti szélén, a magyar–szlovák határ mellett. A település nevét a fűzfákról kapta, és itt található Magyarország legészakibb határpontja. A falu a Hegyköz turisztikai központja, ahol a legmagasabb hegycsúcs, a Nagy-Milic is a területén emelkedik. A környező települések közül Pusztafalu, Füzérkomlós és Filkeháza is közel található, a legközelebbi város pedig Pálháza hét kilométerre van. A település zsáktelepülésnek tekinthető, mivel csak mellékutakon közelíthető meg, de az Országos Kéktúra 27-es szakasza áthalad rajta.

Füzér története szorosan kapcsolódik a füzéri várhoz, amely egy vulkáni eredetű hegyen áll. A vár a tatárjárás előtt épült, és 1235-ben már állt. II. András király vásárolta meg, majd lányának, Anna hercegnőnek adományozta. A 16. században Perényi Imre, majd a Báthoriak és a Nádasdyak birtokolták. 1526–1527-ben itt őrizték a magyar Szent Koronát. A vár 1676-ban a császári katonaság felgyújtotta, és azóta romokban áll. A település jelentősége a vár pusztulásával csökkent, de később újra benépesült.

A faluban található egy római katolikus, egy református templom és egy zsidó temető is. A környező természetvédelmi terület különlegessége a fokozottan védett sziklagyep növényzet, például a sziklai csenkesz és a rózsás kövirózsa. A Bisó-patak mentén ligeterdők találhatók, a domboldalakon pedig szántóföldek és legelők vannak. A településen keresztülhalad az Országos Kéktúra 27-es szakasza, így a kirándulók számára is vonzó célpont. A falu lakói között magyarok, szlovákok, ruszinok és cigányok is élnek, gazdag hagyományokkal.