Felsővadász

Felsővadász Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Szikszói járásában fekszik, Miskolctól mintegy negyven kilométerre. A Belső-Cserehát észak–déli völgyében, a Vadász-patak mentén települt. A szomszédos falvak közül csak Gadna három kilométerre északra és Kupa öt kilométerre délre érhető el közvetlenül közúton. A többi szomszédos településsel, például Abaújlakon, Nyéstán, Selyeben, Tomoron, Lakon, Szakácson vagy Irotán nincsen közvetlen közúti kapcsolat, mivel a völgyek elválasztják őket. A legközelebbi városok Szikszó tizennyolc, Edelény és Encs pedig harminc-negyven kilométerre vannak.

A falu már az őskorban lakott volt, a Balmazdombon talált „pogány vár” leletei a neolit és bronzkorból származnak. Neve a honfoglalás után itt letelepített királyi vadászoktól ered. 1279-ben említik először, amikor IV. László Lőrinc fia Miklósnak adományozta. A Rákóczi-család egyik ága innen vette fel a felsővadászi előnevet. A településen állt a Rákócziak erődített kastélya, amelyet Hasszán temesvári pasa 1567-ben felgyújtott. A kastélyt később a Vay család birtokolta, ma általános iskola működik benne.

A Rákóczi-kastély díszterme megőrizte II. Rákóczi Ferenc portréját és korabeli bútorokat. A római katolikus templom 1601-ben nyerte el mai formáját, tornya 1862-ben készült el. A görögkatolikus templomnak a századfordulón épített ikonosztáza van. A településen helytörténeti kiállítás is található. A falun átvezet az Országos Kéktúra útvonala. Itt született Rákóczi Zsigmond erdélyi fejedelem, aki 1608-ban itt is hunyt el.