Feldebrő

Feldebrő egy apró település a Heves vármegyei Egri járásban, a Mátra hegység délkeleti lábainál, a Tarna völgyében. A falu szomszédai közé tartozik észak felől Verpelét, kelet felől Demjén, dél felől Aldebrő, nyugat felől pedig Vécs. Csak közúton közelíthető meg, a 2417-es úton Verpelét vagy Aldebrő érintésével. Régen a Kisterenye–Kál-Kápolna-vasútvonal is érintette, de a megállóhelyet 2007-ben megszüntették. A település neve a „széles, kiterült, lapos fenekű völgy” jelentésű debrő szóból származik, előzménye pedig a szláv „üreg; vízmosásos mélység” lehetett.

Feldebrő története a 13. századig nyúlik vissza, amikor először említették monasterium Debrev néven. A település a Debrői család birtokai közé tartozott, akiknek első ismert tagja, Becse, Makján és Apos volt. A 15. században Debrői István összeesküvésbe keveredett, és a király birtokait elkobozta. A török hódoltság idején a falu elnéptelenedett, a debrői várat pedig lerombolták. A 17. században a Rákóczi-család birtokába került, majd a 18. században Grassalkovich Antal vásárolta meg az uradalmat.

A falu legfőbb nevezetessége a Szent Márton-templom és altemploma, amely eredetileg öthajós sírtemplom volt. Az altemplom teljesen épségben maradt, és az Aba nemzetség temetkezőhelyéül szolgált. A legenda szerint Aba Sámuel királyt háromszor is eltemeték, először Feldebrőn. A templom mellett található Szent István király szobra is. Feldebrő az Egri borvidékhez tartozik, híres a debrői hárslevelű borról. A településen született Pruzsinszky József Sándor Lipót nádor magyar nyelvtanítója, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.