Értény

Értény Tolna vármegyében, a Dél-Dunántúlon fekszik, a Tamási járásban. A település a Dunántúli-dombság Somogyi-dombságában helyezkedik el, ahol a Kánya-ér és a Jégveremi-árok találkozik. Szekszárdtól körülbelül hatvan kilométerre északnyugatra, Tamásihoz pedig tizenhat kilométerre nyugat-délnyugatra található. A szomszédos települések közé tartozik Koppányszántó és Nagykónyi. A falu közigazgatási területén halad át a 6508-as út, amely a 61-es főutat köti össze a 6505-ös úttal. Értény története a besenyő törzsnévből ered, lakói kezdetben I. (Szent) István király segédnépeihez tartoztak. A település első írásos emlékét 1513-ból jegyezték fel, amikor Héderváry Ferenc volt a birtokosa. A török uralom alatt 1543-tól 1686-ig maradt, majd a 17. században az Eszterházy-uradalom része lett. A lakosok hagyományosan állattartással, mezőgazdasággal és szőlőműveléssel foglalkoztak, ami a jó minőségű termőföldeknek köszönhetően virágzó parasztgazdaságokat eredményezett. A faluban több nevezetesség is található, például a 1749-ben épült barokk stílusú római katolikus Szent Márton-templom. A településen áll még a Szentháromság-szobor, egy várrom maradványai, valamint az első és második világháborús emlékművek. Évente megrendezik az aratóünnepet augusztus 20-án és a szüreti felvonulást. A falu híres szülötte Endrődy János, aki piarista pap, tanár, író és színháztörténész volt.