Csór

Csór Fejér vármegyében, a Székesfehérvári járásban fekszik, Székesfehérvár és Várpalota között, utóbbihoz közelebb. A település északi oldalán a Bakony erdőségei, délen pedig a Sárrét lápos vidéke övezi. A falu határában több karsztforrás fakad, amelyek közül a vízmű melletti hegyből eredő víz minősége kiemelkedő. A környéken található források közül néhány enyhén meleg vizű is. A település közvetlenül határos Iszkaszentgyörgyvel, Székesfehérvárral, Sárszentmihálylyal, Sárkeszivel, Nádasdladányval, Várpalotával, Bakonykúti és Isztimérrel.

A falu története több mint hatezer évre nyúlik vissza, régészeti leletek bizonyítják, hogy már a neolitikum óta lakott terület. A római korban fontos kereskedelmi utak haladtak át a vidéken, és a Nádor-csatorna elődjén vízi forgalom is zajlott. A népvándorlás idején langobárdok és gepidák telepedtek meg itt, később pedig besenyő ispánság központja lehetett. 1476-ban Mátyás király és Beatrix királyné is járt a településen, emlékeztetőül a címerben is megjelenik a fogadós, aki csukát szolgál fel a királynak.

A faluban több műemlék épület található, például a Szőgyény-Marich-Somssich-kúria és a Nedeczky-kúria. A Sarlós Boldogasszony római katolikus templom középkori alapokon áll, a református templom pedig a település másik jelentős vallási épülete. A Csóri Csuka csárda is említésre méltó, amely régen fontos vendéglátóhely lehetett. A falu Tabán nevű része ősi településrész, ahol a források és a víz fontos szerepet játszottak az egykori pogány szertartásokban.